A győri tanítóképzés közel 245 éves. 1778. július 1-jén nyílt meg a Ratio Educationis rendelkezései alapján Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat Kolozsvárról, Munkácsról, Felvidékről érkezők is. Az egykori anyakönyv, a Protocollum ad Magisteria Praeparandorum de anno 1778 arról tanúskodik, hogy 1778 és 1847 között a tanítói mesterségről 993-an szereztek "Testimonium"-ot (bizonyosságlevelet), és térhettek vissza az iskolákba „a szellemugar megmunkálására”.

1847 októberében önálló intézményként, önállótestülettel a pannonhalmi főapát, a csornai prépost, a győri káptalan, Moson megye és Győr város anyagi támogatásával folytatta a Mesterképző Intézet a tanítók képzését, továbbképzését. Az önálló katolikus mesterképzőben a tanítás időtartama két év lett.

A tanítóképző intézet az 1869/70-es tanévtől vált háromévessé az 1868. évi 38. törvény értelmében. Az átmeneti tanterveket dr. Zalka János megyés püspök tervei alapján készítették. Ebben a tanévben jelölte ki a megyés püspök az intézet gyakorlóiskolájának a belvárosi hatosztályos elemi iskolát.

1875. október 20-án megnyílt az  Állami Tanítónőképezde, Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelete alapján. A kor színvonalán álló tanterv, haladó polgári szellemű tantestület, igényes pedagógiai tevékenység jellemezte az intézetet.

1884-ben elkészült az állami intézet új épülete (jelenlegi Kiss János utcaiépületszárny), majd a püspök is új épületet emelt a fiúképzősöknek (mai gyakorlóiskola). A miniszteri rendelettel előírt négyéves tantervű tanítóképzés Győrött 1893-ban kezdődött. Ebben az évben megszűnt a soproni katolikus tanítóképző, melynek feladatait a győri képző vette át. Ettől a tanévtől nevezték ki a képző gyakorlóiskolájának első önálló vezetőjét, Öveges Kálmánt.
Dr. Zalka János megyés püspök 1894. szeptember 1-jén kelt levelével az alapítványi intézetet a győri egyházmegyének ajándékozta.

Az első világháború hosszú időre megtörte az intézetek fejlődését.
Az 1920/21-es tanévtől megindult a hatéves tanítóképzés, 1923/24-től öt évre változott. 1926 szeptemberében a Szent Orsolya Rend is megnyitotta tanítónőképző intézetét, amit az államosítás 1948-ban megszüntetett. A tanítóképző intézet a magyar tannyelvű iskolákban érvényes képesítés mellett 1927-től horvát, majd 1928-tól német tannyelvű elemi iskolában való tanításra is adott ki diplomát.

Az 1938. évi XIII. és XIV. tc. alapján a győri tanítóképző is átszerveződött négyéves líceummá és kétéves tanítóképző akadémiává. 1945/46-ban volt az első líceumi érettségi, amit agyakorlatban egy év múlva követett a "képesítő vizsgálat".
Az 1948. XXXIII. tc. az intézményeket államosította. A tanítóképző pedagógiai gimnáziummá alakult, majd egy év múlva a hagyományos 4 + 1 formában működött tovább. A fiú- és a leány tanítóképző összevonására 1953-ban került sor, az összevont intézmény a Megyeház utcai épületben (ma: Liszt Ferenc u. 42.) folytatta tevékenységét.
A középszintű tanítóképzés országosan az 1958. évi rendelettel szűnt meg. A magyar tanítóképzés iskolaszerkezeti fejlődésének mérföldköve volt az intézmény felsőoktatási rangra emelése.

A felsőfokú képzés időszaka

Győr város első felsőfokú oktatási intézménye, a Felsőfokú TanítóképzőIntézet 1959. szeptember 14-én kezdte meg működését 60 elsős hallgatóval, 17 fős tanári karral. Igazgatója Szabó János, igazgatóhelyettesdr. Csoknyai József. Az Állami Tanítónőképző épületét átalakították az új funkciónak megfelelően, csoportszobákat, előadótermet, könyvtárat rendeztek be. Gyakorlóiskola céljára a volt fiúképző épületét jelölték ki. Az Intézetvállalta a megszűnt középfokú győri, soproni, pápai, székesfehérvári tanítóképző feladatát és szellemi örökségét. 1961-ben, az ünnepélyes tanévzárón került sor először Győrött emlékdiplomák adományozására a megye nyugdíjas tanítóinak, több évtizedes pedagógiai tevékenységük elismerésére. Ez év őszén 30 hallgatóval elkezdődött a levelező oktatás.
Ezekben az években az intézet zenei együttesei és irodalmi színpada, sportolói számos országos rendezvény díjait nyerték.

Az 1974/75-ben befejeződött a főépület rekonstrukciója, átadták az új kollégiumi szárnyat.
1975-től a felsőfokú tanítóképző főiskola lett.  A tanítóképző intézetek főiskolai rangra emelése fordulópont volt a hazai pedagógusképzéstörténetében.

A szakkollégiumi rendszert 1975-76-ban vezették be. A hallgatók a tanítói alapszak teljesítése mellett a szakkollégiumok két csoportjából választottak. A képzési tartalom megújítása mellett a tudományszervező munka is fő feladattá vált. A tanszékek önálló kutatóhelyekké váltak. A kutatási témák többsége az alsófokú oktatás korszerűsítését célozta, alapkutatás jelleggel. Az oktatás feltételeit javítva saját zártláncú televíziós stúdió, kondícionálóterem, kézilabda- és teniszpálya létesült, a szakmai utakra saját autóbusz szállította a hallgatókat.
1978-ban, a győri tanítóképzés 200. évfordulóján a főiskola felvette a tudós pedagógus,iskolaszervező Apáczai Csere János nevét. A bicentenárium évében számos esemény között első alkalommal rendeztek OrszágosTudományos Diákköri Konferenciát az intézményben.

Ezekben az évtizedekben, az amatőr mozgalmak virágkorában, az intézményben is erőteljes szellemi és kulturális élet folyt, mint amilyenek a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd mozgalom vagy a Beszélni nehéz körök. A nívós irodalmi színpad számos országos rendezvénnyel, díjazottal gazdagította a kulturális közéletet. A Nőikar és a Vegyeskar országos és külföldi rendezvényekre is eljutott. Neves alkotóművészek és előadóművészek fordultak meg a főiskolán, rendezvényei a város közönségét is vonzották.
Elsők között alakult meg az intézményben a diák- sportegyesület. A kosárlabda és röplabda csapat hosszú éveken keresztül szerepelt az NB II-ben. A sportolás feltételeit javította a nagy tornacsarnok megépítése.

1990-től a főiskola életében jelentős tartalmi és szerkezeti változások kezdődtek. 1990/91. tanévtől angol és német, 1991-től olasz és 1992-től francia nyelven is megindult az idegennyelv-oktatótanítóképzés. Ezt követően a korábban tanítói diplomát szerzett pedagógusoklevelező tagozaton idegennyelv-oktató (angol, német) kiegészítő képzésbenvehettek részt.
1991-től a tanítóképzéssel párhuzamosan - a római katolikus, református és evangélikus felsőoktatási intézményekkel együttműködve - a hallgatók hitoktató- és kántorképzésben is szerezhettek diplomát.
1992-ben Dunaszerdahelyen és Rév-Komáromban megkezdte a főiskola a szlovákiai magyar anyanyelvű tanítók képzését.
1994-től főiskolai szintű négyéves művelődésszervező szak indult nappali és levelező tagozaton. Az 1995/96-os tanévtől a már diplomával rendelkezők egyetemi diplomát szerezhettek a főiskola közreműködésével a Janus PannoniusTudományegyetem kihelyezett tagozatán felnőttképzésiés művelődési menedzser szakon, jelenleg a Pécsi Egyetem kihelyezett tagozatán művelődésszervező szakon.
1996-tól négyéves szociálpedagógus szakkal bővült a kínálat a főiskolán.
1996 őszén a főiskola először indított felsőfokú szakképzést a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskolával való együtt­működés keretében, kétéves Idegenforgalmi ügyintéző - falusi turizmus menedzser kurzuson.

 A tanítóképzés jelentős reformja az 1995/96. tanévben bevezetett új tanterv, melynek nyomán a tanítóképzés 4 éves lett. A 10 műveltségterületet kínáló képzés a 6-10 éves korosztály nevelési-oktatási feladatainak ellátására készíti fel a jelölteket, s az alapképzés mellett a választott műveltségterületen a 11-12 évesek tanítására is képesít.
1997 tavaszán a felsőoktatásról szóló törvény értelmében az Apáczai Csere JánosTanítóképző Főiskola akkreditációjára került sor, amely során a Magyar Akkreditációs Bizottság a tanítóképzést kiválónak minősítette.
Az 1997/98-as tanévben ünnepelte az intézmény fennállásának 220. és az önállómesterképző 150. évfordulóját.
Az 1999/2000. tanévben – az Országgyűlés döntése értelmében – az intézmény integrációjára kerül sor.

A 2001/2002. tanévben a Kar jogosultságot szerzett a tanulásban akadályozottak pedagógiája tanári szak, és a felsőfokú szakképzés keretében az idegenforgalmi menedzser szak indítására.
A 2003/2004-es tanévben főiskolai alapképzésben Idegenforgalmi és szálloda szak indult, nappali és levelező tagozaton. E tanévben elindult a kreditrendszerű képzés, ekkorra valósult meg a bevezetés tartalmi és technikai feltételrendszere.
2006. szeptember 1-jétől a Karvezetését dékán látja el, munkáját két dékánhelyettes segíti.

A Karon 2006-2007. évben nagyobb értékű beruházások történtek. A bővítés eredménye a 2006-ban átadott ún. Hallgatói Tér 50 számítógépes hallgatói munkahellyel, igényes társalgókkal. A 2007 januárjában átadott, teljesen felújított IV. sz. épületben 1100 hallgató egyidejű oktatására, háromintézeti tanszék elhelyezésére, és a Tanulmányi Osztály működésére nyíltlehetőség 2760 m2 hasznos alapterületen. A 16 oktatóterem, informatikai kabinet, egy speciális tornaterem, modern oktatástechnikai felszerelések és további szolgáltatásokállnak a hallgatók rendelkezésére.

2007. szeptember 1-jén nyílt meg a HOTEL FAMULUS Oktatószálloda és Kollégium. Az oktatási PPP-program keretében létrejött oktatószálloda, mely országosan egyedülálló komplexum, magában foglalja a négy csillagos, 120 férőhelyes szállodai részt és a 200 férőhelyesemelt színvonalú kollégiumot.

Alumni Magazin 2019 ŐSZ Apaczai Kar

SZE Apáczai Csere János Kar VR tere

LEGO élménypedagógiai műhely

Iskolatörténeti gyűjtemény