A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán - és Társadalomtudományi Karának gyógypedagógia alapszak másodéves, valamint tanító szak harmadéves nappali tagozatos hallgatóiként egy rendhagyó tanórán vehettünk részt a „Népi kismesterségek” című választható tantárgy keretében.

2025. november 3-án két győri múzeumba is ellátogattunk, ahol vezetett tárlatok segítségével ismerkedtünk meg a magyar kézműves hagyományokkal és a népművészet különböző ágaival. A programot és annak szakmai megszervezését Barabás Renáta mesteroktatónak, illetve Major Lilla múzeumpedagógusnak köszönhetjük, akik végig velünk tartottak a látogatás során.

A tantárgy célja az, hogy ne csak elméletben tanuljunk a népi kézművesség tárgyairól és technikáiról, hanem személyes élményeken keresztül is tapasztalatot szerezzünk. Számunkra, gyógypedagógus illetve tanító szakos hallgatóként ez különösen fontos, hiszen a kreatív alkotás, a kézműves tevékenységek és a tárgyi kultúra számos fejlesztési lehetőséget kínálnak majdani munkánk során.

A finommotorika, az érzékelés, a figyelem, a kreativitás és a kéz-szem koordináció fejlesztésében egyaránt jól használhatóak. A program során két múzeumot látogattunk meg: első volt ezek közül a Fruhmann-ház-Cserépkályha-történeti kiállítás, ahol a magyarországi cserépkályha-készítés múltját mutatták be nekünk. A kiállításon többek között különböző korokból származó, kézzel formált és festett csempéket, valamint művészi kivitelezésű cserépkályhákat is láthattunk. Idegenvezetőnk részletesen mesélt a kályhagyártás folyamatáról, eszközeiről és díszítési stílusairól, így nemcsak a tárgyakat nézegettünk, hanem szakmai háttérismereteket is kaptunk.

Érdekes volt megtapasztalni, mennyi türelem, kézügyesség és kreativitás szükséges ehhez a mesterséghez. Többünket meglepett, milyen sokféle motívum jelent meg a csempéken, és hogy a kályhák nemcsak használati tárgyak, hanem művészeti alkotások is voltak.

Második helyszínünk a Kovács Margit kerámiamúzeum volt, amely Győr egyik legfontosabb kulturális helyszíne. A tárlatvezetés során megismerkedtünk Kovács Margit életútjával, jellegzetes kerámiatechnikáival és a műveiben megjelenő szimbolikus motívumokkal. A kiállított alkotások között voltak vallási témájú szobrok, portrék, humoros figurák, és népművészeti ihletésű jelenetek is. A szobrok közvetlen, emberközeli ábrázolása sokunkra erős hatást gyakorolt, mivel a művek egyszerre voltak kedvesek, kifejezők és érzelmileg is megérintettek bennünket, ami jól illeszkedik a gyógypedagógiai szemlélethez.

Szakmai tapasztalatok és élmények

A kétórás látogatás során nemcsak kulturális élményekkel gazdagodtunk, hanem sok olyan szakmai ötlettel is, amelyet a későbbi fejlesztő munkában is alkalmazhatunk. Láthattuk, hogyan lehet a művészetben érzelmeket megjeleníteni, figyelmet irányítani, történeteket mesélni vagy akár kommunikációt ösztönözni – mindez különösen fontos a gyermekek fejlesztésében. Többen megfogalmaztuk, hogy a tárgyakat élőben látni sokkal többet adott, mintha csak képekről vagy tankönyvből ismernénk őket. A vezetett tárlatok segítettek abban, hogy jobban megértsük a mesterségek történelmi és kulturális hátterét.

Köszönetnyilvánítás

A program megszervezéséért és lebonyolításáért ezúton is köszönetünket fejezzük ki Barabás Renáta mesteroktatónak. A közös élmény nemcsak szakmai szempontból volt értékes, hanem jó alkalom volt arra is, hogy együtt tanuljunk, beszélgessünk és közösen tapasztaljuk meg a népi kézművesség szépségeit.

(Kulcsár Dóra, Mahor Mihály, Kiss Vanda Bianka, másodéves, nappali tagozatos, gyógypedagógia szakos hallgatók)