A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Gyermekkultúra mesterszakja rengeteg különleges élményt kínál hallgatóinak.

Ezúttal dr. Lanczendorfer Zsuzsanna docens asszony a Gyermekkultúra és közösségfejlesztés (bábszínház, gyermekszínház, művelődési ház) tárgy keretein belül teremtette meg a pedagógusok számára azt a lehetőséget, hogy megnézhessék a Szomorú királykisasszony című előadást a Vaskakas Bábszínházban, majd egy szakmai beszélgetésbe is bevonta őket Varga Anita igazgatóhelyettes, művészi főtitkárral, illetve Kocsis Rozival, az intézmény igazgatójával.

A hallgatók már a győri bábszínházba érkezve ámulatba estek, ugyanis a Bábszínház legalább annyira színes, élénk és költői, mint az előadásai. Így a bejárati ajtón belépve máris belecseppenhettek egy egészen más világba. Persze a kakasból is volt bőven kiállítva mindenféle anyagból, természetesen vasból is. Zsuzsa tanárnő rögtön elmesélte egy másik kakashoz, az erdélyi Apácán élő húsvéti népszokáshoz fűződő mondát és szokást. Babos Máté Gyermekkultúra mesterszakos hallgató így nyilatkozott a Bábszínházról: „A rengeteg élénk szín, a számos gyerekbarát művészeti elem olyan közelséget sugall, mintha az egész épület élne, és a barátunk szeretne lenni. Annyira hívogató, hogy az ember ki sem szeretne lépni ebből a szeretetteljes légkörből, amelyből sugárzik a jókedv és a kreativitás.”

Forrás: saját készítésű fotó

A Szomorú királykisasszony című előadás a Kamarateremben valósult meg. Az előadáson a hallgatókon kívül két óvodás csoport vett részt, így testközelből nézhették meg a hallgatók, hogy az adott darab, illetve a bábjáték milyen érzelmeket, reakciókat vált ki a gyerekekből. Az előadás rendkívül modern megvalósítású volt, a mai gyerekek figyelmét is tökéletesen lekötötte az elejétől a végéig, majdnem egy órán keresztül. A fényjáték, a bábok, az előadott dalok, a fantasztikus színészi játék mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pedagógusok és a gyerekek egyaránt őszinte élvezettel és örömmel hallgathassák a mese felújított verzióját, Maróthy Anna Zorka rendezésében.

Forrás: https://vaskakas.hu/wp-content/uploads/2023/08/szomoru-kiralykisasszony_2.jpg

Ezt követően a bábszínház tanúbizonyságot tett vendégszeretetéről, ugyanis a hallgatóknak nem csak a szívet melengető előadás megtekintését, és emellett egy izgalmakkal teli szakmai beszélgetést kínálták, hanem ezen kívül pedig még rendkívül finom, a hűvös időjárás miatt igazán jóleső kávét és teát is felszolgáltak.

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, a kurzus oktatója régi barátságot ápol Kocsis Rozival, a Vaskakas Bábszínház igazgatójával, így a beszélgetés alaphangulata igazán oldott volt. Az igazgató rendkívül sok témát érintett a Vaskakas Bábszínház bemutatása alatt. Mesélt a kezdetekről, amikor is Budapest után elsőként Győrben, 1955-ben a Kisfaludy Színházhoz tartozva, Szőnyi Kata vezetésével megalakult az első bábtagozat. Már akkor is sikeresen játszottak a gyerekeknek Győrben, olyan híres bábszínművészek, mint Kemény Henrik.

Ezt követően egy hosszabb szünet után, 1991-ben alakult meg a mai napig méltán híres, sikereket halmozó, mára már több mint 30 éves Győri Városi Bábszínház, amely már 17 éve büszkélkedhet a Györkőcfesztivál megrendezésével is. A Bábszínház keresi a kihívásokat, az újdonságokat, így sokszor vendégművészek a rendezők, keresik a friss, fiatalos megoldásokat, amiket színpadra lehet vinni. Néha konkrét mesére írnak ki meghívásos pályázatot a rendezők számára, néha egy-egy problémakörre építenek előadást. Manapság ilyen problémaként jelenik meg a gyermekeknél a kommunikáció, erre két darab is született: a Nagy szógyár című, eredetileg francia mese, melyben pénzért lehet szavakat venni, és egy szegény kisfiúnak összesen négy szava van arra, hogy elmondja egy kislánynak, hogy szereti, illetve a mindenki által jól ismert Lázár Ervin meséből is színpadra vitték Dömdödömöt, Pass Andrea rendezésében. Mi a közös az előadásokban? Mind költői, metaforikus, szürreális, transzcendens  abszurd és aktuális, ami kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztat.

A színház négy színpaddal, játszóhellyel büszkélkedhet, a 0-3 éves korosztálytól, az iskolásokon át egészen a felnőttekig mindenki talál a maga számára megfelelő előadást. Ahogy azt a lépcsőn is hirdetik: „A báb nem korosztály, hanem műfaj.” A különböző színpadokon pedig különböző bábtípusokkal ismerkedhet meg a néző, a kézi báboktól a testbábig minden előfordul a Vaskakas többszáz bábos repertoárjában. A hallgatókat érdekelte, hogy mégis miből készülnek ezek a modern bábok, s elárulták, hogy egyaránt vannak műanyagból készültek, fából faragottak, masírozott bábok favázra felépítve, különböző anyagokból. Ehhez használnak faforgácsot, papírt, de még tapétaragasztót is a tökéletes megformálás érdekében.

Kocsis Rozi Igazgató karrierjének fénypontjaként a felnőtteknek játszott Kádár Kata Revüt emelte ki, amellyel a XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztiválon a legjobb színésznő díját nyerhette el. Ezúton is gratulálunk!

A bábszínház fénypontjáról érkezett kérdésre egy igazán fontos, lengyel művésszel való közös munkásságát emelte ki, ugyanis a Vaskakas Bábszínház életében hatalmas szerepet játszott Prof. Krzysztof Rau, aki több éven át minden nyáron ellátogatott a győri Bábszínházba és olyan színvonalas előadásokat rendezett, melyekkel még New Yorkba, az off-Broadwayre is eljutottak, de bejárták közösen Ázsiát, Európát, Kínát is Amerikán kívül.

Hogy milyen értékeket szeretnének közvetíteni előadásaikkal? Csak az igazit! Az előadás, illetve a beszélgetés során is végig ezt képviselte a Vaskakas Bábszínház, amely rendkívüli szakmai múltra tekinthet vissza, de mégsem szűnt meg ténylegesen valódinak, eredetinek maradni.

Forrás: saját készítésű fotó

A Vaskakas Bábszínházból a Gyermekkultúra mesterszak hallgatói és oktatójuk egyaránt nagy mosollyal az arcukon és hálával a lelkükben távoztak, várva a legközelebbi találkozást.

Németh Krisztina

SZE-AK (gyermekkultúra mesterszakos hallgató)