Rendhagyó, Népi kismesterségek óra a múzeumban - Kályhás és keramikus mesterség

2024. október 30-án lehetősége adódott a „Népi kismesterségek” kurzus hallgatóinak, hogy betekintést nyerjenek a kályhaműves és a keramikus, fazekas mesterségek rejtelmeibe.

Az óra időpontjában, Barabás Renáta mesteroktató vezetésével, először a Kiss János utcában található, Fruhmann-ház felé vettük az irányt. Csupán két perc séta után meg is érkeztünk az intézménybe, ahol igazán szívélyes fogadtatásban volt részünk. Nem csupán megtekinteni volt lehetőségünk, a díszesebbnél díszesebb kályhákat, de egy tárlatvezetőn keresztül többet is megtudhattunk eredetükről. Három termen át vezetett az utunk, egészen a műhelyig. Hihetetlenül érdekes volt látni, hogy milyen eszközökkel dolgoztak annak idején, valamint azt is, hogy egyáltalán milyen kialakítású térben tölthették munkaidejüket. A múzeum abszolút fénypontjának tekintendő a kemence, amelyet nem csak kívülről szemlélhettünk meg, de testközelből is megtapasztalhattunk.

20241030_163003.jpg


A kályhatörténeti múzeum után a Jedlik Ányos utca felé indultunk tovább, hiszen úticélunk ezúttal a Kreszta-ház volt, mely otthont ad Kovács Margit keramikus állandó kiállításának. Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy még ide is elkísért tárlatvezetőnk. A kiállításon kályhák helyett, már inkább a fazekasság, keramikusság rejtelmeibe ástuk bele magunkat. Itt nem csupán a mindennapokban használatos tárgyakkal ismerkedhettünk meg, hanem komplex művészeti alkotásokkal. Megtisztelő volt látni, maga Kovács Margit keze munkáit és minden apró részletet megtudni történetükről. Egyik kedvenc tényem, amelyről itt szereztem tudomást, az az, hogy mivel Kovács Margit nem szeretett komfortálódni, ezért igyekezett úgy kialakítani műveit, hogy azok senkit se sértsen meg.

Egyik műve témája például, Jézus születése. Mostanra az a történet a közkedveltebb, mely szerint Jézus egy istállóban látta meg a napvilágot. Azonban vannak, akik egy bizonyos Bibliafordítás szerint, úgy gondolják, ez a hely nem egy istálló, hanem egy barlang volt. A mű két elemből áll és mindegyik formája egy barlangéra hasonlít. A két „odú” belsejében viszont egy istállóra emlékeztető kompozícióval találjuk szembe magunkat. Mindennek fényében, határozottan kijelenthetjük, hogy Kovács Margit teljes mértékben tiszteletre méltó volt.

20050104-112612-49b9-1.jpg


Mindannyian hálásak vagyunk, hogy egy ilyen igényes és jól megszervezett programon vehettünk részt az óra keretein belül. Külön köszönet az tárlatvezetőnek, amiért a hiteles információkat a lehető legjobb módon, egy kis humorral fűszerezve adta át.”

Sokan nap mint nap elsétálnak Győr e két patinás épülete előtt, mégsem térnek be. Azonban, ha megtennék, temérdek új információval és tapasztalattal gazdagodnának, valamint csodaszép műalkotással találkozhatnának. Jogosan merül fel így a kérdés: vajon mi hány ilyen épület mellett haladunk el nap mint nap az életünk során?

A múzeumi látogatáson a Népi kismesterség kurzus nappali tagozatos tanító és gyógypedagógus hallgatói vettek részt, az egyetemi múzeumi bérlet lehetőségét kihasználva. Hálás köszönet érte! További fotók a galériában.

Galéria

Sándor Amira
Nappali tagozatos, gyógypedagógia szakos III. évfolyamos hallgató


  

 

Események