2026. június 10-én került ünnepélyes átadásra a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar megújult tanterme, az Apáczai Emlékterem. 
Az új bútorzattal és dekorációval felszerelt tanterem – amely korszerű kialakítása révén lehetővé teszi a XXI. század elvárásainak megfelelő tréning módszertannal, kooperatív tanulási technikákkal megvalósított foglalkozások megtartását – kiemelt támogatója Esztergályos Jenő Tanár Úr, az Apáczai Kiadó Kft. egykori tulajdonosa volt, aki nemes adományával járult hozzá az Emlékterem modern berendezéséhez. 

Takács Miklós István szakértő interjút készített
 Esztergályos Jenő tanár úrral, a volt Apáczai Kiadó tulajdonosával és ügyvezető igazgatójával

Hogyan születik meg egy kiadó a Celldömölki Gábor Áron utcai családi ház konyhaasztalán?

A Celldömölki Gábor Áron utca 7. szám alatti családi házat pedagógus kölcsönnel építettük, még 1973-74-ben. Amikor beköltöztünk, nem dúskáltunk az anyagiakban. Eleinte még az étkezőasztalt használtuk íróasztalként. Így aztán nemcsak jó ebéd készült a konyhában, hanem a szellemi termékeket is itt találtuk ki (itt tálaltuk), itt is írtuk kezdetben. Igen; hát kiderült, hogy a finom étel és a jó tankönyv jegyben jár, és nagyon nagy örömünkre szolgált, hogy az első kiadott könyvemet, az Oktatójátékok kisiskolásoknak című didaktikus játékok gyűjteményét már első kiadásban is 50.000 példányban adhattuk ki. - Mert ugye „az ész a fontos, nem a haj!”

Miért éppen Apáczai lett a Kiadó neve?

„…azok közül, akik tanulmányaikban elő tudják segíteni a magyar ifjúságot, én a legkisebb, de azok közül, akik elő akarják segíteni, a legnagyobb vagyok.” (Apáczai Csere János)

Apáczai Hollandiából, az Utrechti Egyetemről hazahozta a pedagógia, az oktatás-nevelés, a pszichológia tudományát a saját hazájába, Erdélybe, Magyarországra. Vele tartott hűséges társa, Aletta van der Maet is. Otthon is alkalmazta "Aki törekszik, mindent elér." jelmondatát. Eszerint élt és dolgozott. Én is mindent megtettem, és a szerzők, munkatársak, szakreferensek ugyanúgy. Olyan módszertani, szakmai, didaktikai elveken alapuló tankönyveket, munkafüzeteket, módszertani eszközöket bocsátottunk ki, főleg a tanítók, de a tanárok számára is, amelyek biztosították az eredményes tanítást, a nevelést és oktatást.

Milyen alapelvek alapján készültek az Apáczai Kiadó tankönyvei, munkafüzetei, feladatgyűjteményei, felmérőlapjai?

Nagyon leegyszerűsítve az alábbi három alapelv szerint:

1. A tanulónak: olyan szép tankönyvet kell készíteni, amelybe beleszeret a gyerek.
2. A pedagógusnak: módszertanilag olyan jól felépített taneszközöket kell a pedagógus kezébe adni, amiből csak jól lehet tanítani (tanulni).
3. Az oktatásügynek/államnak: elfogadható áron.

Nézzük sorjában!

1. Mennyire igaz, hogy olyan szép tankönyveket kell készíteni, amelyekbe beleszeret a gyerek? Itt talán az első dolog az, hogy olyan szép, színes, kedves, a gyerek számára élvezhető illusztrációk, rajzok, fotók legyenek a tankönyvekben, amelyek elősegítik a tananyag feldolgozását. Más egy 1. osztályos és megint más egy 4. évfolyamos tanulónak az illusztráció kvalitása. Az élénk, tiszta, gyönyörködtető színek, a kedves, néha játékos, sokszor humoros formák kedvessé, értékessé, jobban befogadhatóbbá teszik a megtanítandó tananyagot. De természetesen a tárgyi szemléltetés, legtöbbször maga a természetben megtalálható növények, állatok stb. a leghitelesebb és legeredményesebb módja a szemléltetésnek.

2. Olyan tankönyvet kell készíteni, módszertanilag megalkotni, amelyből csak jól lehet tanítani. Ezt azonban csak a szerző, a tankönyvíró, a szerkesztő, a lektor és a nyomda tudja együtt biztosítani. Ha egy tankönyvet, munkafüzetet olyan logikai elvek alapján, olyan metodikai alapelveken írnak, rajzolnak, szerkesztenek és nyomtatnak a nyomdában, ahol az egyszerűbbtől az összetett felé, a könnyebbtől a nehezebb felé, a közelebbitől a távolabbi felé kell haladni a tananyag feldolgozásában.
3. Ha a szerző, a szerkesztő és a lektor olyan logikai sorrend alapján dolgozik, ahogy azt a tananyag tartalma, formai követelményei megkövetelik, akkor a tanítás-tanulás folyamata eredményes lesz/lehet.
4. A feldolgozás rendkívüli módon függ a tananyag, a tantárgy tartalmától, a tantervi követelményektől és a pedagógus módszertani kultúrájától, felkészültségétől, a gyermekek iránt érzett őszinte, pozitív érzelmeitől.  

Mi volt az a nóvum, ami az Apáczai Kiadót a versenytársai fölé emelték?

Ez egy nagyon összetett kérdés, itt több dologról van szó együtt.

1. Legelőször is a jól tanítható, jól tanulható tankönyvek.
2. De ezeket a jól tanítható, jól tanulható tankönyveket el kell adni, értékesíteni kell az iskolák felé. Ide viszont olyan marketingmunkát kellett végezni, amely megcélozta a tankönyveket kiválasztó pedagógust, az igazgatót, aki a megrendelést engedélyezi.
3. Olyan előnyöket kell a többi kiadóval szemben végrehajtani, amelyeket a konkurensek nem tudnak megvalósítani. Ehhez kell a szakreferensek megyénkénti „gárdája”, akik minden iskolába elmennek és bemutatják a szép, új apáczais tankönyveket és meggyőzik a pedagógusokat, hogy ezek a legjobb tankönyvek, ezekből lehet a legeredményesebben tanítani és tanulni. Ehhez kellenek a tankönyvbemutatók, tanulmányi versenyek a tanulók számára.
4. Az Apáczai Kiadó talán egyik legszebb gondolata volt a Tanító-Tanárbarát Kiadói elvünk.

• • Azzal, hogy a jól tanítható, jól tanulható tankönyveinket megteremtettük, kellett a nóvum.
  • Milyen legyen az apáczais tankönyvek tartalma, esztétikus kivitele, a nyomdai tevékenység, a szépen elrendezett szöveg és képek összhangja, színeinek, formáinak, térbeli helyes elhelyezése. Nagyon fontos volt a nyomdai munkában a papír grammsúlya, árnyalata, amely méltóan adja vissza az igényes tartalom, a színek, a formák tisztaságát, esztétikus látványát, a tankönyvből való eredményes tanulás minőségét.

Tehát:

1. Olyan szép tankönyveket kellett készíteni, amelybe beleszeret a gyermek (Hol bottal kell a kutyát a nyúl után küldeni sosem fogja meg!).
2. Olyan feldolgozandó metodikával kellett megírni és megszerkeszteni a tankönyveket, munkafüzeteket, hogy ha a pedagógus betartja a helyes tanítási metodikai algoritmust, akkor csak jól taníthasson az apáczais taneszközeinkből.
3. Mindezt elfogadható áron kellett kínálni, hogy a konkurencia tankönyveinél alacsonyabb árfekvésben az apáczais tankönyveket válasszák. Kíméltük a szülők és az állam pénztárcáját is.

Úgy gondolom, hogy a fenti alapelveink betartásával és megvalósításával lett az Apáczai Kiadó Magyarország tankönyvkiadásának ikonikus, egyik legsikeresebb bástyája.

Nagyon fontos szempont volt, hogy tankönyveinket folyamatosan meg kellett újítani. Ehhez a szemponthoz idéznék egy régi elcsépelt szlogent: „Haladjon a korral, süssön a Váncza sütőporral”. Nos, az Apáczai „sütőporral” olyan módszertani finomságokat sütöttünk ki, amelyek „ízlettek” a gyerekeknek és a pedagógusoknak egyaránt. Hála Istennek, megmaradt az étvágyuk. Ehhez idézném egy korabeli kiadvány adatait, amely szerint az alsó tagozatban az Apáczai Kiadó a tankönyvpiac 63%-át birtokolta, a felső tagozatban úgy 28%-ot. A középiskolában is próbáltunk betörni a piacra ígéretes tankönyvekkel. Ami nagyon fontos még: a digitális tankönyvek elkészítése és bevezetése főleg a felső tagozatos tanulók, illetve tanárok számára. Itt a természetismereti tantárgyak/tudományok, a földrajz, biológia, természetismeret terén kellett kiváló, technikailag jól felkészült szerzőket felkérni. A felső tagozatban nagyon erős volt a konkurencia.

Nagyon ott kellett lenni a tankönyvpiacon…

Ehhez olyan árut kellett kínálni, amely maximálisan megfelel a tanterv által megszabott követelményeknek. Tankönyveink tartalma ennek maximálisan megfelelt. Ezeket a tartalmi követelményeket olyan módon kellett megjeleníteni, hogy tankönyveinkből, munkafüzeteinkből a lehető legoptimálisabban lehessen tanítani. Ehhez nagyon-nagyon sok szemléltető eszközt, falitáblát, tanulást segítő segédanyagot, módszertani kiadványt adtunk a pedagógusoknak, amelyek ott voltak a tanulók előtt a tantermek falán. Tehát, ha a tanuló néha-néha elkalandozott és körbenézett az osztályban, akkor azt látta, amit éppen nyelvtantól, matematikából, környezetismeretből stb. tanultak. Tehát a színes, esztétikus szemléltető képek a néha-néha elbámészkodó tanulót is magukkal ragadták és vizuálisan is „beleragadt a szürkeállományukba” a szemléletes tanulnivaló. A vizuálisan emlékezetükbe vésett tudást mindig ott látták maguk körül. Persze, hogy minden normális gyereknek az agyába vésődött a betűhívókép, a számhívókép, a nyelvtani mondatfajták stb. Tehát szinte lopva „belemászott” a szürkeállományukba. A tudomány is azt mondja, hogy 72%-ban vizuális úton szerezzük tudásunkat, az ismereteinket. Mi, az Apáczai Kiadóban éltünk ezzel a lehetőséggel. Különben is, ez a szemléltetés – többek között – egy rajztanártól nagyon is elvárható.

Több Magyar Termék Nagydíjat is elnyert a Kiadó. Hogyan értékeled ezen hazai elismerést?

A tankönyveink színvonalát azzal is próbáltuk emelni, hogy körülnéztünk a világban, hogyan csinálják ezt más kiadók – idehaza és külföldön. Mindig, minden alkalommal kiállítottunk a magyarországi könyvkiállításokon, sőt mindig elmentünk Bolognába a Nemzetközi Ifjúsági Könyvkiállításra és Vásárra, sőt, volt amikor ki is állítottunk: például a Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon és Vásáron megkaptuk a Best European Schoolbook Awards 2011. elismerő oklevelét „Az én matematikám” 2. évfolyamos tankönyvemre.

Több kitűntetés birtokosa vagy! Melyikre vagy a legbüszkébb?

1. Életmű Díj: 2014. szeptember 3., Budapest, Parlament. A díjat átadta Dr. Kövér László, a Parlament elnöke.
2. Magyar Örökség Díj: 2008. december 8., Magyar Tudományos Akadémia Díszterme. Átadta Jókai Anna, a Magyar Örökség Díj Kuratóriumának elnöke.
3. Magyar Termék Nagydíj: 8 alkalommal 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014 - a legszebb tankönyve pályázat.
4. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje: 2005, Budapest. Átadó Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke.
5. Vasi Ember díj: 2010. január 9. Átadó Majtényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke.
6. Celldömölk Város Jubileumi Érdemérem: 2024. január 30., a várossá avatás 45. évfordulója alkalmából.
7. Tanítók a Gyermekekért Emlékplakett: 2001. október 18., Szeged.
8. Trefort Ágoston-díj: 2015. Balog Zoltán oktatási miniszter kitüntetése.Szép Magyar Könyv: 2006., Budapest. „A képzelet világa” c. könyv.
9. Pegazus Díj: 2007. május 31., Budapest. A legdinamikusabban fejlődő nyugat-magyarországi kiadó.

Minden elismerésnek nagyon örültem, de talán az Életmű Díj fejezi ki legjobban az Apáczai Kiadó és a személyes elismerést a magyar oktatásért végzett munkámért. Minden elismerést köszönök. Örülök, hogy a különböző fórumokon elismerték az Apáczai Kiadót és engem is, valamint a gyermekekért és a magyar pedagógusokért végzett tevékenységemet.

Tankönyvszerzők, szakreferensek, szerkesztők építették veled együtt a Kiadót, kiváló csapatot teremtettél. Mi a menedzselés titka?

Már egyszer a válaszok elején leírtam: „mi sokfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet. Ne pazaroljuk ezt a tehetséget egymás ellen hiábavaló dolgokra.”

Titkom nincs, de elképzeléseim, elgondolásaim voltak és vannak.

1. Nagyon fontos, hogy minden posztra meg kell találni a legalkalmasabb embert. Van-e benne tehetség, akarat, erő és kitartás a feladat elvégzésére? Azonosulni tud-e a kiadó által képviselt értékekkel, tankönyvek felépítésével, módszertani tartalmaival? Megbízható képviselet, őszinte kapocs kiadó és iskolák között.
2. Nagyon fontos a jó szerzők megtalálása, kiválasztása.
3. A készülő tankönyveket az elkészítésük során mindig nagy figyelemmel kell kísérni. Ha valami gond van, akkor be kell(ene) avatkozni, segíteni és jó tanácsokkal időben kijavítani a hibát, megoldani a problémát.
4. Bízni és hinni kell a munkatársakban és figyelemmel kell kísérni a munkájukat.
5. Ellenőrizni kell a végzett tevékenységüket, be kell számoltatni őket. Mindenkit a személyisége alapján kell támogatni, segíteni és ellenőrizni.
6. Mindig elébe kell menni a várható problémának, hogy időben felhívjuk a munkatársak, szerzők figyelmét a buktatókra.
7. Van, akit csak inkább dicséretekkel, elismerésekkel lehet a legeredményesebben munkáltatni, de van olyan ember is, akinek a határozott szó, a figyelem felhívása vagy éppen a figyelmeztetés használ, embere válogatja.
8. A pontos szakmai munkát a lehetőségek szerint anyagilag is meg kell becsülni és jól megfizetni.
9. Kísérjük figyelemmel az egyes munkafolyamatokat, időben avatkozzunk be, előzzük meg a problémát, az esetleges hibalehetőségeket.
10. Egyszer kell mindent jól elvégezni, megoldani, semmint a hibás dolgokat utólag javítgatni.
11. A munkatársaknak sikerélményre van szükségük, ne fukarkodjunk a dicsérő, elismerő szóval.
12. A közösségünk tagjai emberileg is legyenek jó viszonyban egymással.

88 évesen aktív szellemi és fizikai képességed birtokában mit üzensz a tanítóknak, tanároknak, az oktatásirányításnak?

Köszönöm szépen a pozitív megítélést a személyemre. Én azonban abszolút nem vagyok elragadtatva magamtól.

Amit fontosnak tartok, azok a következők:

1. Nagyon szeretni kell, amit „csinálunk”, főleg, ha élő, eleven gyermekekkel, meg kollégákkal foglalkozunk. Hinni és bízni kell mindenkiben, de azért résen kell lenni. Nem lehet magukra hagyni sem a kisgyermekeket, sem a kollégákat.
2. A munkánkban legyünk magunkhoz szigorúak, következetesek. Ne halasszuk a feladatokat holnapra, a jövő hétre, mert csak sokasodni fog, és senki nem fogja helyettünk elvégezni.
3. „A munka dicséri a mesterét... mutasd meg munkádat, s megmondom ki vagy!” A becsületes, megbízható, jól képzett embertől lehet csak jó munkát várni. Tehát amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
4. Ne dolgozzunk együtt olyan emberrel, aki „elmenne a munka temetésére”. Amikor valakinek köszönünk munka közben: „jó munkát kívánok”. – Válasza: “Na, olyan nincs, mert a jó munkát még nem találták fel.” Humorizálni lehet ezen, de azért mi ne dőljünk be a kissé bugyuta „szellemeskedésnek”. Mert aki nem mester a munkájának, kontára az annak. Nagyon jól tudjuk, hogy az iskolai munkát, a tanítást, tanulást, nevelést csak szívből, szeretettel lehet végezni, ahogy Móra Ferenc leírta: „A szeretet az élet.” Aki ezt nem érzi, vagy nem akarja érteni, az a személy sürgősen menjen más pályára.
5. Csak optimista, bizakodó személy menjen tanítónak, tanárnak, mert az életunt, „Ülj le, vigyázok Rád!” személyeknek garantált lenne a kudarc. Még a gyerekek közelébe sem lehetne őket engedni, a savanyú józsikat, a pesszimista pistákat.
6. Szóval az optimista, derűs, bizakodó, energikus, barátságos, sikerorientált emberek menjenek csak pedagógusnak; csak kedves, kitartó, barátságos ember lehet pedagógus. Nem lehet „pedagőgős”. Bátorság, öröm, jókedv, derű, nyitottság legyen a pedagógusban és akkor: „nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta...” Gyertek be a kaland, a siker kapuján az iskolába!

Mi volt az a közös kapocs, amely Apáczai Csere János szellemiségét és az Apáczai Kiadó eszmeiségét összekötötte?

Szinte mindenben próbáltunk azonosulni, amit a 400 évvel ezelőtti tudományból átvehettünk.

Apáczai Csere János kitartása, célszerűsége, a hite, bölcsessége, segítőkészsége, harmónia az életben Aletta van der Maet-tel, igazságérzete, hűsége, tisztelete az élettel, a bátorsága, amivel belevágott az erdélyi magyar oktatásba, türelme és őszintesége és az a bölcsessége, amelyre korábban nagy szükség volt, hogy biztonsággal és bátorsággal megvalósítsa a nevelés harmóniáját idehaza Erdélyben. Egy nagy kaland volt Apáczai korában mindezt megvalósítani azzal a szenvedéllyel, együttérzéssel, amellyel tanította, nevelte barátságra, szabadságra a reá bízott tanítványokat.

A siker, az eredmény a nevelésben, az oktatásban csak az ő bátor optimizmusával érhető el sok-sok türelemmel, őszinte együttműködéssel iskola-pedagógus és oktatásirányítás között. Csak bátorság, kitartás, szenvedély, nyitottság, és ha megvan a hit és a segítőkészség, a bizalom, akkor meglesz az egyensúly is pedagógus-tanuló-szülő és az oktatásirányítás között. Hát így, hajrá magyarok! – Erdélyben, Apáczai honában és itt, a mi kis homloknyi Magyarországunkon is.

Esztergályos Jenő Tanár Úr életútját bemutató videó és az Apáczai Emlékterem átadásáról megjelent híradásunk megtekintehető a kar honlapján: https://ak.sze.hu/megnyilt-az-apaczai-emlekterem

2026. július 25.

Az interjút készítette: Takács Miklós István szakértő

Beszélgetőtárs: Esztergályos Jenő, a volt Apáczai Kiadó tulajdonosa és ügyvezető igazgatója