1. témakör
Pedagógusképzés és -továbbképzés, köznevelés, a tanulás és a tanítás megújítására vonatkozó törekvések:
- A gyermekek, fiatalok és felnőttek személyiségfejlődésében tapasztalható újszerű jelenségek és az őket támogató szülői, pszichológusi, pedagógusi tevékenységek jellemzői;
- A tanulás fogalmának megújulása, a tanulás-támogatás kortárs módszerei;
- Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása a gyermekek és fiatalok önszabályozó tanulásra való felkészítése keretében;
- A tehetség fogalmának kortárs pedagógiai értelmezése, a legújabb tehetségpedagógiai projektek keretében kialakított módszerek és azok eredménye;
- A tantárgyak közötti határok átjárhatósága, a tantárgyközi szemlélet térnyerése;
- A tananyag és a taneszköz fogalmának változása, a tanulás és tanítás kortárs forrásainak jellemzői;
- Új irányzatok a vizuális és zenei nevelés, valamint a tánc- és színház-pedagógia gyakorlatában;
- Az egészséges életmódra nevelés és a fenntarthatóság-pedagógia tartalmában és módszertanában megvalósuló változások;
- A közösségi, etnikai és nemzeti identitástudat kortárs értelmezése az intézményekben folyó komplex nevelés és oktatás tükrében különös tekintettel a nép- és honismereti interdiszciplináris területre;
- A szakképzés aktuális kihívásai a nevelés, az oktatás és a pedagógus-utánpótlás biztosítása terén;
- Óvodapedagógusok, tanítók és tanárok együttműködése a köznevelési és szakképző intézményekben folyó pedagógusi tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében;
- A kortárs pedagógiai törekvések érvényesülése a köznevelési, szak- és felnőttképzési intézményekben, valamint a pedagógusképzés és –továbbképzés keretei között;
- A nemzetközi együttműködési projektek hatása a pedagógusjelöltek és a már pályán lévők hivatás-specifikus kompetenciáinak fejlődésére;
- A bi- és multilaterális európai kooperációk szerepe a köznevelési, szakoktatási és felnőttképzési intézmények szervezeti kultúrájára, valamint az ott nevelt és tanuló gyermekek fiatalok, felnőttek kompetenciáinak alakulására;
- A hátrányos kulturális és szociális helyzetű gyermekek tanulását támogató programok, mint a pedagógiai útkeresés és újratervezés lehetséges példái;
- A köznevelési intézmények, a közszféra és a gazdaság szereplőinek kooperációja a nevelés és képzés megújítása, valamint hatékonyabbá tétele érdekében;
- A gyakorlópedagógusok minősítési rendszerének hatása a pedagógusképzésre és –továbbképzésre;
- Paradigmaváltás a nyelvpedagógiában és a nyelvpedagógus-képzésben: új megközelítések, teóriák, hipotézisek, elméletek, módszerek, projektek és technikák, amelyek a XXI. század nyelveket értő, beszélő, használó emberének helyét és szerepét kreatívan fogalmazzák meg/fogalmazzák újra a globalizálódó és digitalizálódó társadalomban, valamint kitérnek a „velünk élő másság” aktuális kérdéseire, a nyelvi és kulturális változatosság nyomán jelentkező „útkereső-újratervező” változások, reformtörekvések a nyelv-, az irodalom- és a fordítástudomány, a nyelvpedagógia, nyelvoktatás és praktikus nyelvhasználat területén, és törekszenek a legújabb kutatások eredményeinek prezentálására és oktatásba építhetőségének bemutatására.