Baradlay Richárd, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője, a három testvér közül a második, akinek alakját az író feltehetően Színi Sebő Alajos császári és királyi kapitányról, 1848–49-es honvédezredesről mintázta.

 

Fülöp Szabolcs, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum segédkönyvtárosa előadásában a helytörténeti vonatkozásában is fontos történelmi személy életéről és a szabadságharc kapcsolódó eseményeiről beszélt.

 

 

Színi Sebő Alajos 1809-ben Csiliznyáradon (Nyárad, Csilizköz, Győr vármegye) született. Iskoláinak elvégzése után a katonai pályát választva először közvitéz lett, majd tovább lépett a katonai rangokon. 1848. októberében a harctérre kérte magát, ahol őrnaggyá, majd 1849. március 29-én alezredessé léptették elő, ekkor már az 1. huszárezrednél szolgált a Klapka-féle I. hadtestben.

 

Ezután került sor a tápióbicskei csatában 1849. április 4-én a nevezetes párbajra Riedesel császári őrnaggyal, mely párbajban Sebő Alajos is súlyosan megsebesült, de felgyógyult. 1849. május közepétől a szabadságharc végéig az 1. huszárezred megbízott parancsnoka volt, továbbra is az I. hadtest állományában, amelynek ekkor már Nagysándor József volt a parancsnoka. Részt vett a Komárom körüli harcokban, a visszavonulásban, majd augusztus 2-án a debreceni csatában is.

 

Világosnál tette le a fegyvert. Első fokon halálra ítélték Aradon, majd 1849. decemberében az ítéletet 16 évi várfogságra változtatták. 1853-ban amnesztiával szabadult a munkácsi várbörtönből.

 

 

1867-től a győri 48-as honvédegylet tagja volt. Bősön gazdálkodott 40 hold földön, ugyanitt élete végéig uradalmi gazdatisztként alkalmazták.

 

Súlyos betegségben hunyt el Győrben 1882-ben. Csiliznyáradon temették el a családi sírboltban.

 

Perjés Dorottya
segédkönyvtáros