A Nevetek című kiadvány a megye két kiváló néprajzkutatójának Balázs Líviának és Dr. Lanczendorfer Zsuzsannának immár negyedik tematikus közös kötete, amely elsősorban az általuk gyűjtött néprajzi szövegekből válogat, és a névnapokhoz fűződő folklóralkotásokból áll, amely változatos műfaji megjelenéssel a keresztnevekről összegyűjtött népi időjóslásokat, mondókákat, játékokat és csúfolókat tartalmaz. A gyűjtemény minden darabja szeretett szülőföldjükről, Győr-Moson-Sopron megyéből származik. Elsősorban saját – rábaközi, sokoróaljai, tóközi – gyűjtéseikből válogattak, de felhasználtak más, témájukba vágó megyei munkákat is.

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna ménfőcsanaki származású néprajzkutató, egyetemi docens 1964-ben Győrött született. Itt végezte el a tanítóképző főiskolát, ahol dr. Barsi Ernő bíztatására kezdett el foglalkozni a népi kultúrával. 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán néprajz szakos diplomát szerzett. 2001-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg PhD disszertációját Személyiség és repertoár egy sokoróaljai iparos életútjának tükrében címmel. Konzulense majd tutora: Dr. Küllős Imola Professzor asszony volt. Fő kutatási területe a gyermekfolklór, népballada és egyéniségvizsgálat. Elsősorban a kisalföldi és a sokoróaljai táj kultúráját vizsgálja, de több írása, videófilmje jelent meg határon túli magyarok szokásairól is. Számos tudományos és művészeti társaság tagja, több kitüntetés, szakmai elismerés, oklevél birtokosa.

Balázs Lívia néprajzkutató, könyvtáros, drámatanár, pedagógus 1957-ben Csornán született. A közeli Rábapordányban töltött gyermekévek meghatározóak voltak számára, hiszen Szülei kifogyhatatlan meséi, történetei, s a község izgalmas régészeti leletei megalapozták, hogy később a múlt kutatásának elkötelezett híve legyen. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végzett magyar-könyvtár szakon. Később rendezői, majd drámatanári végzettséget is szerzett. Etnográfusi diplomáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1998-ban kapta meg. Diplomamunkáját dr. Ujváry Zoltánnál írta népmondák témában. A néprajzkutatással 1972-ben, gimnáziumi tanára, dr. Bedécs Gyula ösztönzésére kezdett el foglalkozni. Elsősorban a Rábaköz és Tóköz falvait járva gyűjtötte és gyűjti még ma is a népköltészet kincseit. Fő kutatási területe a vallási néprajz, a népi hitvilág, népmondák, népszokások, falucsúfolók és igaz történetek. Több tudományos társaság tagja, szakmai elismerés birtokosa.

Mindkettőjük munkásságára nagy hatással voltak mestereik és korábbi munkatársaik, akikről ma is nagy tisztelettel és szeretettel nyilatkoztak: Timaffy László, Barsi Ernő, Küllős Imola, Újvári Zoltán. Barta Elek, Ács Anna, Aszt Ágnes.

Kocsis Richárd, illusztrátor, festő, grafikus, pedagógus

A könyv szerzőivel, mint a kiadvány alkotóival másodízben dolgozott együtt. Alkotói gyakorlata jellemző területei: az épületornamentika, művészi könyvkötés, díszítőfestés, könyvillusztráció, de elsősorban preferált területek az illusztráció és könyvművészet tárgykörén belül mozognak. Tanulmányait vizuális nevelésről az Eszterházy Károly Egyetemen és vizuális kommunikációról az ELTE Savaria Egyetemi Központban végezte. Tíz éve tanít vizuális kultúra és művészetek tárgykörén belül Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban.

Dr. Horváth József könyvtáros, történész, könyvtörténész érdekes kérdéseivel vezette a szerzőpárost az olykor személyes hangvételű bemutatkozásban, a néhol kedvesen humoros könyvismertetőt, továbbá történelmi, bibliográfiai adalékokkal színesítette azt.

A szerzők könyvüket, Szabó Józsefnek, a kiváló győri lokálpatriótának ajánlják: „Könyvünkkel emlékezünk Szabó Józsefre, a Hazánk Kiadó Igazgatójára, a Rákóczi Szövetség alelnökére, a Radnóti Emlékbizottság elnökére, aki minden időben felkarolta a megye néprajzi kutatásait, kutatóit, így minket is. Köszönet érte!”