A névadóról

Cziráki Lajos

    1917. január 6-án született Hegyeshalomban. Középiskoláit a pápai Bencés Gimnáziumban, majd a tanítóképzőben végezte. 1934-44 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Meghatározó mestere volt Szőnyi István, valamint Kandó László, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő, Varga Nándor Lajos és Genton István. 1940-ben elnyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell Festézeti Alapítvány Díját, 1942-ben Budapest Székesfőváros Festészeti Díját, majd két évre a magyar állam római ösztöndíját. Itáliai tartózkodása alatt munkáinak egy részét Rómában mutatta be. 1944-ben festészeti és tanítóképző intészeti tanári oklevlet szerzett. Ezután katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba esett Colmarban, ahonnan 1946-ban térhetett haza.

    Hazatérése után 1959-ig Pápán élt és tanított a tanítóképzőben. 1959-1967-ig a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben tanított és az Országos Rajz Szakbizottság tagja volt. Dekorációkat készített az intézet számára, a magyar tanszéknek írókról, költőkről kompozíciókba állított színezett tollrajzokat, ezen kívül a tanári tancákozóba akvarelleket, a nagyelőadóba neveléstörténeti táblákat. A győri kar dísztermének hátsó falára Apáczai Csere Jánost ábrázoló emblémát tervezett. A Jövendő című folyóirat képzőművész-lektora volt.
1967-től a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja és a győri Révai Miklós Gimnázium tanára volt 1979-es nyugdíjazásáig.
    1961 és 2001 között hatvan egyéni és negyven közös tárlaton szerepel itthon (Budapest, Tihany, Pápa, Veszprém, Szombathely Zebegény) és külföldön (New York, Colmar, Hamburg, Trencsén, Krakkó).
    Itáliai tartózkodása alatt Dante művészete, Comarban Otto Dix és Matthias Grünewlad volt rá nagy hatással. Külföldi tanulmányútjait követően szakadt el a nagybányai szemléletmódtól és alakult ki önálló művészi stílusa. Alkotásait hivatástudat és ekötelezettség jellemzi; az általa teremett álomszerű, szimbolikus világot mély humánum és emberi tartalom hatja át. Ő is vallota, amit mestere, Szőnyi István: "Az élet nem tűr halogatást, nem vár, elmúlik. Nincs módunk magunkat időben sem előre, sem hátra helyezni; vállalni kell korunkat s helytállni az eszményekért, melynek szolgálatára a tehetség kötelez."
    Kifejezésmódjában az állatviág, meseszerű elemek, emlék- és álomképek ábrázolásai keverednek. Erőteljes színkezelése az emberi életből vett, humán tematikát is valószínűtlenné teszi, szürrealisztikussá fokozza. Művészete sajátos szintézise a látomásos és a realista művészetnek. Képei a külső világ valós elemiből épülnek képzelt világot megjelenítő, időtlen térrészletekké, az eleven természet lényegi elemeiből konstruált, belső én-képekké, eszményi világ-modellekké. Ebben a világban a művész saját sorsának, alkotói elképzeléseinek, gondolkodásának sűrített tapasztalatai válnak az ábrázolt jelentek tárgyi és fogalmi jelentésén túlmutató mindenség-tér rendező erőivé. Cziráki Lajos művészetének legfontosabb mondanivalója, hogy az embernek minden korban meg kell őriznie a szellemi  nyitottságot és a töretlen hitet az örök igazban, szépben és jóban, s a tisztességet az egymással való viszonyainkban. Ő maga így ír erről: "Összhangba kel hozni az új eredményeket a piktúra régi, már-már elfelejtett értékeivel."
    Képeinek témáit főleg a környező világ adta, a természet, a városszéli parasztok élete, a munkálkodó ember. Sok festményén örökített meg édesanyját is.
    1992-ben Cziráki Lajos szótára címmel Villányi László portréfilmet készített a festőről. Művészetét - sok egyéb díj mellett - 1986-ben a Munácsy Mihály-díjjal ismerték el, majd 1997 márciusában Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremmel, 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. Győr város díszpolgára.
    Művészeti hagyatékának egy részét a Városi Művészeti Múzeum és a Xantus János Múzeum őrzi, nevét a Váczy Péter-gyűjteményben róla elnevezett kamara-kiállítóterem, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, és a New Jersey Museumban is. Két könyve jelent meg: Rajz a tanítóképző intézetek számára (társszerző). Tankönyvkiadó, Bp. 1963; Írások és képek, Győr, 1996. Ezen kívül publikált a Műhely című kulturális és az Embernevelés cimű pedagógiai folyóiratban.

Események

Téli záróvizsga időszak kezdete (kereszt MSc) 2016. december 12. 08:00 - 08:20
Vizsgaidőszak kezdete 2016. december 12. 08:00 - 08:20
Vizsgaidőszak vége (kereszt MSc) 2016. december 23. 17:00 - 17:30
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2016. december 24. 00:00 - 2017. január 2. 17:00